Ez azt jelenti, hogy az áramkörben lévő feszültség (V) egyenlő az áram (I) és az ellenállás (R) szorzatával. Az Ohm törvénye segít meghatározni, hogyan befolyásolja a feszültség vagy az ellenállás az áram áramlását egy elektromos áramkörben.
Az Ohm törvénye az elektromos áramkörök alapvető törvénye, amely az áram, a feszültség és az ellenállás közötti kapcsolatot írja le. A törvény az alábbi formulával fejezhető ki:
Az Ohm törvénye tehát azt mondja, hogy egy áramkörben az áram erőssége közvetlenül arányos a feszültséggel, és fordítottan arányos az ellenállással.
Az ellenállás (R) egy anyag vagy alkatrész képessége arra, hogy gátolja az elektromos áram áramlását. Az ellenállás mértéke függ az anyag típusától, hosszától és keresztmetszeti területétől. Az ellenállás mértékegysége az ohm (Ω).
Például egy vékony vezeték nagyobb ellenállással rendelkezik, mint egy vastag vezeték, mert a vékony vezeték kevesebb helyet biztosít az áramnak, hogy áthaladjon rajta. Az anyagok is különböző mértékben ellenállnak az áramnak: például a fémek, mint a réz, jó vezetők, míg a műanyagok és gumik rossz vezetők, tehát nagy ellenállásúak.
A gyakorlatban az Ohm törvénye segít meghatározni, hogy mekkora feszültség szükséges egy áramkörben, vagy hogy mekkora áram folyik egy adott feszültség mellett, figyelembe véve az ellenállást.